Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


                                                     

 

                                                                      

                                                                                                                                             

                                                                                    A magyar vizsla

A magyar vizslának két fajtája van a drótszőrű és a rövidszőrű magyar vizsla.

A rövidszőrű magyar vizsla:

Rövidszőrű magyar vizsla
Vizslaonalog.jpg
Fajtagazda ország Magyarország
Osztályozás
Csoport VII. Vizslák
Szekció 1. Kontinentális vizslák
Típus 1.1 Kontinentális típusú vizslák
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet FCI
Érvényes standard MEOE
Kiadás éve 2000

 

 

A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla.

Származási hely:                                      Magyarország

 Eredeti feladata:                                      Mindenes vadászkutya melyet elsősorban mezei keresésre, az apróvad jelzésére – állására, a lőtt vad elhozására szárazon és vízen, a sebzett apróvad csapázására, ritkábban a néhány órája megsebzett nagyvad után-keresésére is használnak.

                                    Eredeti neve:                                      Rövidszőrű magyar vizsla

                                    Angol neve:                                      Hungarian Short-haired Pointing Dog

Története:

Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.

A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század

Eredete:

égén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.

1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

Tiszta vérűként viszonylag rövid ideje , mintegy 80 éve tenyésztik

Külleme és jelleme:A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás. A rövidszőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást. A lakásban tartott példányok szőre egész évben hullik, ezért rendszeres kefélést igényel. Középnagy, 50–60 cm marmagaságú, 20–26 kg súlyú, rendkívül elegáns megjelenésű és mozgású, kedves, engedelmes természetű, még a vizslák közül is kitűnik intelligenciájával.A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A drótszőrű magyar vizslával szemben a rövidszőrű inkább alkalmas lakásban tartásra, igazi "kanapéspecialista", sőt télen rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen.Városi tenyészetekben túlfinomodik, betegségek iránt fogékonnyá válik, gyenge idegzetű lesz, noha szigorú és következetes tenyészkiválasztással a legjobb és modern vadászatra legalkalmasabb vizslát lehetne faragni belőle.

Betegségek:

A fajta hajlamos genetikai betegségekre, mint a daganat, szív-elégtelenség, allergia, külső hallójárat gyulladása, szemészeti probléma, csípőízületi diszplázia, epilepszia. A leggyakrabban előforduló betegség a Vizsla Myositis, amely nyelési problémákat, habos nyáladzást okoz. Az állkapcsok körüli izmokat gyengíti meg, nehézkessé téve a táplálkozást a kutya számára.

Feje: A fajta feje feszes és nemes vonású, enyhén boltozatos koponyával, és a mérsékelten erős tarkónyúlványtól a homlokig húzódó középső barázdával. A stop mérsékelten erős, az orrnyereg egyenes. Az ajkak nem lógnak le. A közepes nagyságú fülek alacsonyan és viszonylag hátul tűzöttek, a pofa közelében – lógnak. Szemei enyhén ovális alakúak és eleven, értelmes tekintetűek. A rövidszőrű magyar vizsla harapása ollószerű.A koponyacsúcs enyhén látszik.

Teste: A rövidszőrű magyar vizsla elegáns, ugyanakkor izmos testfelépítésű kutya. Törzsének hossza nagyobb, mint a marmagassága. Háta rövid és egyenes, lágyéka enyhén lekerekített. A farka alacsonyan tűzött; azokban az országokban, ahol ez megengedett, rendszerint háromnegyedére kurtítják. A bordák viszonylag szépen íveltek. A mellkasa legalább könyökéig ér. Mellső lábai egyenesek, a könyöke közel van a testéhez. Hátsó lábainak ízületei mérsékelten erősen kirajzolódók. Mancsai kissé ovális alakúak, szorosan zárt lábujjakkal. Mérsékelten hosszú nyaka
enyhén ívelt, lebernyeg nincs rajta.


Foga­zata szabályos, és tökéletesen zárt. A metszőfogak ollósan illeszkednek.


Szeme közepes méretű. Kissé ovális. Az orrháttal majdnem párhuzamosan metszett. A szemhéjak jól zárnak. A szemzugban a piros kötőhártya nem látható. Füle a közepésnél valamivel nagyobb méretű. Kissé alacsonyan tűzött. Lógó. Nem húsos. Karéjos, lekerekített V alakú.


Orr Az orrtükör aránylag nagyméretű. Lekerekített. Oldalról nézve tompán lemetszett. Az orrnyílások tágasak. Az orrcimpák mozgékonyak.


Nyaka közepesen hosszú, arányos. Középmagasan illesztett. A tarkó alatt jól ívelt, izmos. A toroktájékon a bőr lazább, mint másutt, és nem képez lebernyeget.


Törzs A mellkas mély és hosszú. Legmélyebb pontja a könyökbúb magasságát éri el. A szügy közepesen széles, előredomborodó. A szegycsont hosszú, erős. A mellkas ovális keresztmetszetű, a bordák mérsékelten íveltek. A hát egyenes, izmos. Az ágyék közepe­sen hosszú: A far kissé lejtős, de nem csapott. Jól izmolt. Felülnézetben a far oldal­vonalai majdnem párhuzamosak. A farbúb magassága 1-2 cm-rel kisebb, mint a mar­magasság. A farok kissé alacsonyan tűzött. Nyugalmi állapotban függőlegesen lecsüngő, mozgás közben vízszintesen tartott. A farok 1/3 részét le kell vágni (2/3 része megmarad). Kifejlett kutyán a vágott farok hegye a térdhajlatig érjen.


Az elülső végtagok oszlopszerűek. A testet arányos távolságban támasztják alá. Jól izn tak. A lapocka rézsútos. A váll jól izmolt, de nem merev.


A hátulsó végtagok erős csontozatúak. Jól izmoltak. Szabályos állásúak. Oldalnézetben a térdízület hajlássá 110-120° körül van. A comb hosszú, a sarok mélyen helyezett. A mancs rövid, gömbölyded. Az ujjak rövidek, íveltek, jól zártak. A talppárna nagy, kemény, érdes. A körmök rugalmasak, jól íveltek. A fattyúujjak eltávolítandók.


Szőrzete rövid, egyenes lefutású, erős szálú, testhez simuló. Sűrű. Fényes. Az egyes szőrszálak vastagok, rugalmasak. A szőrzet zsíros tapintású

.
Színe Egyszínű. A zsemlyesárga sötét árnyalatával. Az egész állat közepes mértékben sárgásbarna színben pigmentált. A szőrzet sötét árnyalatú, egyszínű zsemlyesárga. Az orrtükör, a szemhéjszél, a szájszél, a szivárványhártya, a talppárna és a köröm színe ennek sötétebb változata. Sohasem fekete vagy palaszürke.
 

Jellegzetes mozgása az élénk ügetés vagy térnyerő vágta.


Testarányai A kan és a szuka testarányai kissé eltérőek. A kan valamivel zömökebb és durvább, a szuka hosszabb és finomabb. Az egyes testrészek viszonylagos standard mérete a marmagasság százalékában kifejezve a következő (a zárójelben levő értékek a nőstény testméreteit tartalmazzák):

Kizáró okok Kizárandó, ha általában nem felel meg a rövidszőrű magyar vizsla előbbi­ekben rögzített fajtajellegének, vagy olyan nagyméretű hibái vannak, amelyeknek az utódokban való megjelenése a fajta romlását vonná maga után. Rövidszőrű és drótszőrű szülők után származó utódok nem törzskönyvezhetők a rövidszőrű magyar vizslák közé, még akkor sem, ha szőrzetük rövid. További kizáró ok a foltos orrtükör, fekete orrtükör, laza, lelógó szemhéj, lelógó, nyitott, nedves ajkak, tarkaság, foltosság, 5 cm-nél nagyobb átmérőjű fehér mellfolt, világosszürke szivárványhártya, kanoknál 56 cm-nél, szukáknál 52 cm-nél kisebb marmagasság, kanoknál 65 cm-nél, szukáknál 62 cm-nél nagyobb marmagasság; alulharapás, 2 mm-nél nagyobb mértékű felülharapás stb.

Gyakrabban előforduló hibák Túl finom szervezet. Laza szervezet. Laza szemhéj. Lógó ajkak. Gyenge csontozat. Túl kicsiny vagy túl nagy termet. Durva fej. Vérebre emlékeztető fejalkat. Hibás fogazat. Rosszul kurtított farok. Ritka szőrzet stb.
 

Rokon fajták

 Rövidszőrű magyar vizsla

 

  A drótszőrű magyar vizsla:

 

Drótszőrű magyar vizsla
Drahthaarvizsla.jpg
Fajtagazda ország Magyarország
Osztályozás
Csoport VII. Vizslák
Szekció 1. Kontinentális vizslák
Típus 1.1 Kontinentális típusú vizslák
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet FCI
Érvényes standard MEOE
Kiadás éve 2000
Wikimédia Commons

A drótszőrű magyar vizsla egy veszélyeztetett magyar vadászkutya-fajta. Legközelebbi rokona a rövidszőrű magyar vizsla.

Származási hely: Magyarország
Eredeti feladata: Mindenes vadászkutya, ami azt jelenti, hogy erdőn, mezőn és vízen is használják, a lövés előtti és utáni munkában is. Az apróvadat felkutatja, és vadmegállással jelzi, majd a meglőtt vadat megkeresi, és apportírozza. Vízi munkája kiváló, és a sebzett nagyvad után-keresésére (vércsapa) is jól használható.
Eredeti neve: Drótszőrű magyar vizsla
Angol neve: Hungarian Wire-haired Pointing Dog
Eredete: Magyar fajta. Az 1930-as években tenyésztették ki: rövidszőrű magyar vizslák almaiban előforduló hosszabb szőrű kölyköket felnevelve drótszőrű német vizslákkal keresztezték.


Története:A magyar vizsla drótszőrű változata korántsem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a rövidszőrű magyar vizsla. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket kiselejteztek. A drótszőrű vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetően. Az eltérő szőrminőségű rövidszőrű egyedeket keresztezték a drótszőrű német vizslával. A cél a nagy hideget jobban tűrő vadászkutya létrehozása volt, amely a rövid szőrű változat fajtajellegét hordozza.

A II. világháború megakasztotta az éppen kialakult fajta tenyésztését, de a vadászok kitartása meghozta az eredményt: az FCI 1966-ban hivatalosan is elismerte a drótszőrű magyar vizslát. Az állomány java még ma is vadászok mellett dolgozik, kedvencként nem terjedt el. Meglehetősen ritka fajta, a mudi és az erdélyi kopó mellett a veszélyeztetett fajták közé sorolják.

Külleme és jelleme:A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás, bár a drótszőrű kissé robusztusabbnak hat.

Elsősorban szőrzete és erősebb csontozata különbözteti meg a rövid szőrű magyar vizslától. A rövidszőrű magyar vizslával együtt a vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A rövidszőrű rokonához képest jobban bírja a hideget.A drótszőrű magyar vizsla kiegyensúlyozott, magabiztos, értelmes és sportos kutya. Eléggé éber, nagyon kedves és hűséges is. A rövid szőrű magyar vizslához hasonlóan szeret apportírozni és úszni. Nagyon jó a szaglása, és kiválóan alkalmas a nehezen megközelíthető terepen végzendő munkára. A rövid szőrű fajtánál körültekintőbb állat benyomását kelti, mindazonáltal igen kitartó és megbízható munkakutya.

 

Teste: A drótszőrű magyar vizsla jóval súlyosabb és erőteljesebb felépítésű rövid szőrű rokonánál. Törzsének hossza nagyobb, mint a marmagassága. Háta rövid és egyenes, lágyéka enyhén lekerekített. A bordák viszonylag szépen íveltek. A mellkasa legalább a könyökéig ér. Mellső lábai egyenesek, a könyöke közel van a testéhez. Hátsó lábainak ízületei mérsékelten erősen kirajzolódók. Mancsai kissé ovális alakúak, szorosan zárt lábujjakkal. Mérsékelten hosszú nyaka enyhén ívelt és feszes. A farka alacsonyan tűzött; ahol ez megengedett, a kétharmadára kurtítják.

Feje: E fajtánál mérsékelten erős stop látható, a szemöldökívei erőteljesek. Feje a szőrzet miatt kissé szögletesnek tűnik. Az arcorri rész valamivel rövidebb, mint az enyhén boltozatos koponya. Az orrnyereg egyenes, az ajkak nem lelógók. Fülei viszonylag magasan tűzöttek és lelógók. A szemek ovális alakúak, tekintetük eleven és értelmes. A drótszőrű magyar vizsla harapása ollószerű.

Marmagassága: A kanok ideális marmagassága 58-62 cm, a szukáké 54-58 cm. Ehhez az értékhez képest mindkét irányban 4 cm eltérés megengedett, feltéve, hogy a kutya testfelépítése arányos marad.

Testtömege: 21-27 kg

Szőrzete: E vizsla egyik jellemző tulajdonsága a drótszerű szőrzet, amelyhez kis szakáll és igen merev szemöldök társul. A rövid szőrű magyar vizslával ellentétben, e fajta fedőszőrzete alatt sűrű, gyapjas aljszőrzet húzódik.

Színei: A drótszőrű magyar vizsla színe a homoksárga valamilyen árnyalata lehet. A mellkason és a lábujjakon látható (nagyon) kicsi fehér foltokat nem tekintik hibának. Szemeinek lehetőleg sötét színűeknek kell lenniük.

Alomszáma: 5-8 kölyök

Várható élettartama: 12-14 év

Társas viselkedése: A drótszőrű magyar vizsla általában jól megfér a többi kutyával és egyéb háziállattal, bár ez a szocializációja mértékétől is függ. Rendszerint jól kijön a gyerekekkel. Az idegenek érkezését ugatással jelzi.



Szőrzetápolási igénye: A drótszőrű magyar vizsla szőrzetét időnként ki kell szedetni. Ez azt jelenti, hogy az elhalt szálakat kézzel szedik ki a bundából, helyet teremtve az újonnan fejlődő szőröknek. Ezen felül elég, ha hetente egyszer átkefélik. A karmait röviden kell tartani.

Tanítása: A drótszőrű magyar vizsla tanítása nem jelenthet gondot. Általában igen gyorsan tanul, és elég értelmes ahhoz, hogy felfogja, mit is akar tőle a gazdája.

Mozgásigénye: A drótszőrű magyar vizsla igazi munkakutya, amely nem éri be napi három rövid utcai sétával. Rendszeresen lehetőséget kell adni neki arra, hogy póráz nélkül kiugrándozza magát a szabadban. Szinte minden gyakorlattípus megfelelő a számára, a futástól az apportírozáson át, egészen az úszásig.

Alkalmazásai: Ez a fajta kiváló társ lehet egy sportos életmódú családban. Mivel eredeti és mai feladata is a vadászat, érdemes beíratni valamilyen vadásztanfolyamra, mivel ott nagyon